Az olasz tőr

Bevezető

A most következő rövid cikkben egy manapság már ritkán látott fegyverrel, az olasz markolatú tőrrel szeretném megismertetni a kedves olvasókat.

Akik járatosak az olimpiai vívás szúrófegyvereiben, tudják, hogy a tőrt illetve a párbajtőrt manapság két különböző markolattal szerelik: az egyik a francia markolat, a másik pedig a pisztolymarkolat. A francia markolatot csak kezdő vívók, illetve néha párbajtőrözők használják, minden más esetben a pisztolymarkolat használatos. A pisztolymarkolat előnye, hogy biztos fogást biztosít, míg a francia markolat előnye, hogy a vívó messzebbre ér el vele. Az elektromos tőrvívás előtti időkben két nagy vívórendszer küzdött egymással: az egyik az olasz, a másik a francia rendszer. Hazánkban először a francia rendszer jelent meg Chappon Lajos képviseletében, míg az olasz rendszert többek között Luigi Barbasetti ismertette meg a sport iránt érdeklődőkkel. A két rendszer eltérő felfogású vívást képviselt, ennek megfelelően az általuk használt fegyverek is különböztek.

Read more

Somfa termesztése – sétapálcának

A most következő cikkben a sétapálcának való somfa termesztéséről olvashattok, melyet az Erdészeti Lapok 1891. 30. évf. 6. füzet-ében találtam. A nyelvezete egy kicsit régies, de máig használható információkat ad annak, aki saját maga szeretne sétapálcához való fát termeszteni.

A somfa- és mogyorófabot üzem

Sok olyan kis terjedelmű erdőterület van nálunk, különösen az urb. birtokrendezések alkalmával a tanító, iskola, vagy templomok számára kiha­sitt erdők között, melyeknek erdőképen való kezelése a kis terje­delem miatt némi nehézségekbe ütközik. Alkalmas talajon, 10—20 k. holdnyi területen is megfelel még a cserüzem, kevésbé jó talajon s kisebb területen pedig jól fizethet az akácz, különösen ha a minimumra leszállított fordáju szőlőkaró üzemben kezeltetik. De az előbbihez jó talaj kell, az utóbbinál pedig az a feltétel, hogy a szőlők, melyek számára karót termelünk, közel legyenek. Már az ily üzemek mellett is közvetett uton huzza a birtokos a haszon­élvezetet, melynek megváltása fejében a területet kapta: tűzifát termelni ily kis területen, legalább folytonos üzemben nem lehet. A czél tehát az, hogy a terület oly jövedelmet hajtson, és pedig lehetőleg évente vagy legalább rövid időközökben, hogy az a bir­tokos faszükségletének beszerzésére elég legyen.

Read more

A Leboucher la Canne rendszer – első rész

leboucherbanner

A sétapálcavívás francia története egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza. Az első oktató, aki a sétapálcavívásról könyvet írt, Louis-Armand-Victorin Leboucher volt. Ő az 1843-ban megjelent rövid könyvében foglalta össze az általa oktatott rendszert, melynek címe Théorie pour apprendre à tirer la canne en vingt-cinq leçons par Leboucher, de Rouren azaz a Elmélet a sétapálcavívás tanulásáról 25 leckében a Rouren-ből származó Leboucher-től volt. A cikksorozat első részében Leboucher életét, és az általa oktatott rendszer alapjait mutatom be. A cikksorozat második részében a technikákról, illetve ezek összekapcsolásáról lesz szó. Jó szórakozást kívánok minden kedves olvasónak!

Read more

Angol népi birkózások – 2. rész

catch-bwA népi birkózásokról szóló cikksorozat első részében a rövid történelmi bevezetés, és egy gyors kategorizálás után a Backhold, Cornish és Devonshire, Hickling és Norfolk stílusú birkózásokat mutattam be. Ebben a részében először a kisebb, kevésbé ismert stílusokat mutatnám be – mint a Bacon vagy a Collar & Elbow – majd pedig a XX. század elején hihetetlen népszerűségnek örvendő, az olimpiai szabadfogású birkózás alapjaként szolgáló Lancashire, avagy Catch-as-catch-can birkózás következik.

Read more

Angol népi birkózások

backhold-mackokA népi birkózások olyan hagyományos birkózó formák, melyek egyediek egy adott kultúrkörben, illetve földrajzi helyen.
Milyen népi stílusokat gyakoroltak – és gyakorolnak ma is – Európában? Ezen cikkem az első Kardlap magazinok egyikében jelent meg, sok szeretettel ajánlom mindenkinek, aki még nem olvasta. A webes verziónak köszönhetően több videót is mellékeltem a cikkhez, remélem, ettől még érdekesebbnek találjátok.

Read more

Charlemont – la Canne – második rész

charlemont013A Charlemont féle la Canne sorozatunk első részében a Charlemont rendszer történetével, felépítésével, és rávezető gyakorlataival foglalkoztunk. A sorozat második részében az alapütésekkel és védésekkel fogunk foglalkozni. Szerencsénkre Charlemont mozgásanyagának rekonstruálásához több forrás is rendelkezésre áll: egy cikk az 1906-os Les Sports modernes illustrés újságból, mely Charlemont rendszerét mutatja be nagy vonalakban, Charlemont könyve: L’art de la boxe française et la canne (1890) és egy videó 1900-ból – a filmezés kezdeti időszakából – melyben Charlemont tanítványa segítségével mutatja be az alapütéseket. Ez utóbbi videó hatalmas segítséget nyújt a mozgásrekonstrukciónk ellenőrzésére.

Read more

Charlemont – la Canne – első rész

charlemont001Joseph Charlemont (1839-1918) munkájának köszönhetően lett a francia-box elismert és elfogadott az 1800-as évek végére. Kora egyik legjobb sportolójaként sikeresen állta meg helyét más savate iskolák képviselőivel szemben. Stílusát két könyvben foglalta össze, melyekben a küzdelmi technikák teljes repertoárját felvonultatta: sétapálca használatot, rúgásokat, ütéseket, és dobásokat.

A most következő anyag Charlemont sétapálcával történő vívás anyagát foglalja össze, mely az 1906-ban kiadott francia nyelvű „Les Sports modernes illustrés. encyclopédie sportive illustrée” című, sportokat bemutató könyvben jelent meg, kiegészítve a „L’art de la boxe française et la canne” című könyvből vett részekkel.

Read more

Bevezető

Kedves Olvasó!

Üdvözöllek a Kard és Kalap blogon. Hogy miért választottam ezt a nevet? Már egy jó ideje foglalkozom a különböző eszközökkel történő vívással; a kutatási területem pedig főleg a XIX-XX. századi időszakot foglalja magába, beleértve az olimpiai fegyvereket, sétapálcát, spanyol kést, kanári-szigeteki botvívást, századelős önvédelmi rendszereket és más egzotikus sportágakat. Mi más szimbolizálná ezt a korszakot jobban, mint a kard, és a kalap. Ezen blogban szeretném megosztani gondolataimat a vívásról, harcművészetekről, és az úriemberként történő küzdésről.

Sporttársi üdvözlettel, jó szórakozást kívánva a cikkekhez:

Sándor Zsolt