Bevezető
A most következő rövid cikkben egy manapság már ritkán látott fegyverrel, az olasz markolatú tőrrel szeretném megismertetni a kedves olvasókat.
Akik járatosak az olimpiai vívás szúrófegyvereiben, tudják, hogy a tőrt illetve a párbajtőrt manapság két különböző markolattal szerelik: az egyik a francia markolat, a másik pedig a pisztolymarkolat. A francia markolatot csak kezdő vívók, illetve néha párbajtőrözők használják, minden más esetben a pisztolymarkolat használatos. A pisztolymarkolat előnye, hogy biztos fogást biztosít, míg a francia markolat előnye, hogy a vívó messzebbre ér el vele. Az elektromos tőrvívás előtti időkben két nagy vívórendszer küzdött egymással: az egyik az olasz, a másik a francia rendszer. Hazánkban először a francia rendszer jelent meg Chappon Lajos képviseletében, míg az olasz rendszert többek között Luigi Barbasetti ismertette meg a sport iránt érdeklődőkkel. A két rendszer eltérő felfogású vívást képviselt, ennek megfelelően az általuk használt fegyverek is különböztek.
A Charlemont féle la Canne sorozatunk első részében a Charlemont rendszer történetével, felépítésével, és rávezető gyakorlataival foglalkoztunk. A sorozat második részében az alapütésekkel és védésekkel fogunk foglalkozni. Szerencsénkre Charlemont mozgásanyagának rekonstruálásához több forrás is rendelkezésre áll: egy cikk az 1906-os Les Sports modernes illustrés újságból, mely Charlemont rendszerét mutatja be nagy vonalakban, Charlemont könyve: L’art de la boxe française et la canne (1890) és egy videó 1900-ból – a filmezés kezdeti időszakából – melyben Charlemont tanítványa segítségével mutatja be az alapütéseket. Ez utóbbi videó hatalmas segítséget nyújt a mozgásrekonstrukciónk ellenőrzésére.
Joseph Charlemont (1839-1918) munkájának köszönhetően lett a francia-box elismert és elfogadott az 1800-as évek végére. Kora egyik legjobb sportolójaként sikeresen állta meg helyét más savate iskolák képviselőivel szemben. Stílusát két könyvben foglalta össze, melyekben a küzdelmi technikák teljes repertoárját felvonultatta: sétapálca használatot, rúgásokat, ütéseket, és dobásokat.